fuvalom

Hungarian

Etymology

From the fuv- stem of fúj (“to blow”) +‎ -alom.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈfuvɒlom]
• Hyphenation: fu‧va‧lom

Noun

fuvalom (plural fuvalmak)

1. (literary) whiff, waft (gentle breeze)

   Synonyms: see Thesaurus:szél

   • 1825, Mihály Vörösmarty, Zalán futása‎^[1], canto 2, lines 670-672:

     Mint, ha megindúl a fuvalom nagy Mátra vidékén, / Rengenek a tölgyek, fejeik meghajlanak ingva: / Úgy mozgott Bodrog táján a reggeli tábor.

     (please add an English translation of this quotation)

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	fuvalom	fuvalmak
accusative	fuvalmat	fuvalmakat
dative	fuvalomnak	fuvalmaknak
instrumental	fuvalommal	fuvalmakkal
causal-final	fuvalomért	fuvalmakért
translative	fuvalommá	fuvalmakká
terminative	fuvalomig	fuvalmakig
essive-formal	fuvalomként	fuvalmakként
essive-modal	—	—
inessive	fuvalomban	fuvalmakban
superessive	fuvalmon	fuvalmakon
adessive	fuvalomnál	fuvalmaknál
illative	fuvalomba	fuvalmakba
sublative	fuvalomra	fuvalmakra
allative	fuvalomhoz	fuvalmakhoz
elative	fuvalomból	fuvalmakból
delative	fuvalomról	fuvalmakról
ablative	fuvalomtól	fuvalmaktól
non-attributive possessive - singular	fuvalomé	fuvalmaké
non-attributive possessive - plural	fuvaloméi	fuvalmakéi

Possessive forms of fuvalom
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	fuvalmam	fuvalmaim
2nd person sing.	fuvalmad	fuvalmaid
3rd person sing.	fuvalma	fuvalmai
1st person plural	fuvalmunk	fuvalmaink
2nd person plural	fuvalmatok	fuvalmaitok
3rd person plural	fuvalmuk	fuvalmaik

Further reading

• fuvalom in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN