gondolatjelük

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

gondolatjel +‎ -ük (possessive suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈɡondolɒtjɛlyk]
  • Hyphenation: gon‧do‧lat‧je‧lük

Noun

[edit]

gondolatjelük

  1. third-person plural single-possession possessive of gondolatjel

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative gondolatjelük
accusative gondolatjelüket
dative gondolatjelüknek
instrumental gondolatjelükkel
causal-final gondolatjelükért
translative gondolatjelükké
terminative gondolatjelükig
essive-formal gondolatjelükként
essive-modal gondolatjelükül
inessive gondolatjelükben
superessive gondolatjelükön
adessive gondolatjelüknél
illative gondolatjelükbe
sublative gondolatjelükre
allative gondolatjelükhöz
elative gondolatjelükből
delative gondolatjelükről
ablative gondolatjelüktől
non-attributive
possessive - singular
gondolatjelüké
non-attributive
possessive - plural
gondolatjelükéi