győzelme

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

győzelem +‎ -e (his/her/its, possessive suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈɟøːzɛlmɛ]
  • Hyphenation: győ‧zel‧me

Noun

[edit]

győzelme

  1. third-person singular single-possession possessive of győzelem

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative győzelme
accusative győzelmét
dative győzelmének
instrumental győzelmével
causal-final győzelméért
translative győzelmévé
terminative győzelméig
essive-formal győzelmeként
essive-modal győzelméül
inessive győzelmében
superessive győzelmén
adessive győzelménél
illative győzelmébe
sublative győzelmére
allative győzelméhez
elative győzelméből
delative győzelméről
ablative győzelmétől
non-attributive
possessive - singular
győzelméé
non-attributive
possessive - plural
győzelmééi