hörgő

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

hörög +‎

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈhørɡøː]
  • Hyphenation: hör‧gő

Adjective[edit]

hörgő (not comparable)

  1. (of a sound) rattling

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative hörgő hörgők
accusative hörgőt hörgőket
dative hörgőnek hörgőknek
instrumental hörgővel hörgőkkel
causal-final hörgőért hörgőkért
translative hörgővé hörgőkké
terminative hörgőig hörgőkig
essive-formal hörgőként hörgőkként
essive-modal
inessive hörgőben hörgőkben
superessive hörgőn hörgőkön
adessive hörgőnél hörgőknél
illative hörgőbe hörgőkbe
sublative hörgőre hörgőkre
allative hörgőhöz hörgőkhöz
elative hörgőből hörgőkből
delative hörgőről hörgőkről
ablative hörgőtől hörgőktől

Noun[edit]

hörgő (plural hörgők)

  1. (anatomy) bronchus

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative hörgő hörgők
accusative hörgőt hörgőket
dative hörgőnek hörgőknek
instrumental hörgővel hörgőkkel
causal-final hörgőért hörgőkért
translative hörgővé hörgőkké
terminative hörgőig hörgőkig
essive-formal hörgőként hörgőkként
essive-modal
inessive hörgőben hörgőkben
superessive hörgőn hörgőkön
adessive hörgőnél hörgőknél
illative hörgőbe hörgőkbe
sublative hörgőre hörgőkre
allative hörgőhöz hörgőkhöz
elative hörgőből hörgőkből
delative hörgőről hörgőkről
ablative hörgőtől hörgőktől
Possessive forms of hörgő
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. hörgőm hörgőim
2nd person sing. hörgőd hörgőid
3rd person sing. hörgője hörgői
1st person plural hörgőnk hörgőink
2nd person plural hörgőtök hörgőitek
3rd person plural hörgőjük hörgőik

Derived terms[edit]

Verb[edit]

hörgő

  1. present participle of hörög