halálhörgés

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

halál (death) +‎ hörgés (rattle)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈhɒlaːlɦørɡeːʃ]
  • Hyphenation: ha‧lál‧hör‧gés

Noun[edit]

halálhörgés (plural halálhörgések)

  1. (literary) death rattle
    • 1823, Ferenc Kölcsey, Himnusz,[1] stanza 7, lines 1–4:
      Vár állott, most kőhalom, / Kedv és öröm röpkedtek, / Halálhörgés, siralom / Zajlik már helyettek.
      Castle stood, now a heap of stones / Happiness and joy fluttered, / Groans of death, weeping / Now sound in their place.

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative halálhörgés halálhörgések
accusative halálhörgést halálhörgéseket
dative halálhörgésnek halálhörgéseknek
instrumental halálhörgéssel halálhörgésekkel
causal-final halálhörgésért halálhörgésekért
translative halálhörgéssé halálhörgésekké
terminative halálhörgésig halálhörgésekig
essive-formal halálhörgésként halálhörgésekként
essive-modal
inessive halálhörgésben halálhörgésekben
superessive halálhörgésen halálhörgéseken
adessive halálhörgésnél halálhörgéseknél
illative halálhörgésbe halálhörgésekbe
sublative halálhörgésre halálhörgésekre
allative halálhörgéshez halálhörgésekhez
elative halálhörgésből halálhörgésekből
delative halálhörgésről halálhörgésekről
ablative halálhörgéstől halálhörgésektől
Possessive forms of halálhörgés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. halálhörgésem halálhörgéseim
2nd person sing. halálhörgésed halálhörgéseid
3rd person sing. halálhörgése halálhörgései
1st person plural halálhörgésünk halálhörgéseink
2nd person plural halálhörgésetek halálhörgéseitek
3rd person plural halálhörgésük halálhörgéseik