halottaskocsi

Hungarian

Etymology

From halottas (“funereal”) +‎ kocsi (“car, carriage, cart”), from halott (“dead person”) +‎ -as (“adjective-forming suffix”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈhɒlotːɒʃkot͡ʃi]
• Hyphenation: ha‧lot‧tas‧ko‧csi

Noun

halottaskocsi

1. hearse (a carriage or vehicle specially adapted or used for transporting a dead person to the place of funeral or to the grave)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	halottaskocsi	halottaskocsik
accusative	halottaskocsit	halottaskocsikat
dative	halottaskocsinak	halottaskocsiknak
instrumental	halottaskocsival	halottaskocsikkal
causal-final	halottaskocsiért	halottaskocsikért
translative	halottaskocsivá	halottaskocsikká
terminative	halottaskocsiig	halottaskocsikig
essive-formal	halottaskocsiként	halottaskocsikként
essive-modal	—	—
inessive	halottaskocsiban	halottaskocsikban
superessive	halottaskocsin	halottaskocsikon
adessive	halottaskocsinál	halottaskocsiknál
illative	halottaskocsiba	halottaskocsikba
sublative	halottaskocsira	halottaskocsikra
allative	halottaskocsihoz	halottaskocsikhoz
elative	halottaskocsiból	halottaskocsikból
delative	halottaskocsiról	halottaskocsikról
ablative	halottaskocsitól	halottaskocsiktól
non-attributive possessive - singular	halottaskocsié	halottaskocsiké
non-attributive possessive - plural	halottaskocsiéi	halottaskocsikéi

Possessive forms of halottaskocsi
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	halottaskocsim	halottaskocsijaim (or halottaskocsiim)
2nd person sing.	halottaskocsid	halottaskocsijaid (or halottaskocsiid)
3rd person sing.	halottaskocsija	halottaskocsijai (or halottaskocsii)
1st person plural	halottaskocsink	halottaskocsijaink (or halottaskocsiink)
2nd person plural	halottaskocsitok	halottaskocsijaitok (or halottaskocsiitok)
3rd person plural	halottaskocsijuk	halottaskocsijaik (or halottaskocsiik)