harckocsi

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

harckocsi

Etymology[edit]

harc (combat) +‎ kocsi (car)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈhɒrt͡skot͡ʃi]
  • Hyphenation: harc‧ko‧csi

Noun[edit]

harckocsi (plural harckocsik)

  1. tank (military fighting vehicle)

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative harckocsi harckocsik
accusative harckocsit harckocsikat
dative harckocsinak harckocsiknak
instrumental harckocsival harckocsikkal
causal-final harckocsiért harckocsikért
translative harckocsivá harckocsikká
terminative harckocsiig harckocsikig
essive-formal harckocsiként harckocsikként
essive-modal
inessive harckocsiban harckocsikban
superessive harckocsin harckocsikon
adessive harckocsinál harckocsiknál
illative harckocsiba harckocsikba
sublative harckocsira harckocsikra
allative harckocsihoz harckocsikhoz
elative harckocsiból harckocsikból
delative harckocsiról harckocsikról
ablative harckocsitól harckocsiktól
Possessive forms of harckocsi
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. harckocsim harckocsijaim
2nd person sing. harckocsid harckocsijaid
3rd person sing. harckocsija harckocsijai
1st person plural harckocsink harckocsijaink
2nd person plural harckocsitok harckocsijaitok
3rd person plural harckocsijuk harckocsijaik

Synonyms[edit]