haszon

Hungarian

Etymology

Of uncertain origin, perhaps a Hungarian derivation from a proto-language. However, its cognates are debated:

1. From Proto-Uralic *kaćɜ (“gift; to present a gift”).
2. From Proto-Finno-Ugric *kaswa- (“to grow, increase”). Compare Finnish kasvaa.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈhɒson]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: ha‧szon

Noun

haszon (plural hasznok)

1. advantage, benefit, use
2. profit, gain

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	haszon	hasznok
accusative	hasznot	hasznokat
dative	haszonnak	hasznoknak
instrumental	haszonnal	hasznokkal
causal-final	haszonért	hasznokért
translative	haszonná	hasznokká
terminative	haszonig	hasznokig
essive-formal	haszonként	hasznokként
essive-modal	—	—
inessive	haszonban	hasznokban
superessive	hasznon	hasznokon
adessive	haszonnál	hasznoknál
illative	haszonba	hasznokba
sublative	haszonra	hasznokra
allative	haszonhoz	hasznokhoz
elative	haszonból	hasznokból
delative	haszonról	hasznokról
ablative	haszontól	hasznoktól
non-attributive possessive - singular	haszoné	hasznoké
non-attributive possessive - plural	haszonéi	hasznokéi

Possessive forms of haszon
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	hasznom	hasznaim
2nd person sing.	hasznod	hasznaid
3rd person sing.	haszna	hasznai
1st person plural	hasznunk	hasznaink
2nd person plural	hasznotok	hasznaitok
3rd person plural	hasznuk	hasznaik

Derived terms

• használ
• hasznos
• hasznosít
• hasznosul
• haszontalan
• mihaszna

(Compound words):

• haszonélvező

(Expressions):

• busás haszon
• hasznára fordít
• hasznára van
• hasznára válik
• hasznát látja
• hasznát veszi
• hasznot hajt
• hasznot hoz
• hasznot húz
• tiszta haszon