határozatképes

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

határozat +‎ képes

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈhɒtaːrozɒtkeːpɛʃ]
  • Hyphenation: ha‧tá‧ro‧zat‧ké‧pes
  • Rhymes: -ɛʃ

Adjective[edit]

határozatképes (not generally comparable, comparative határozatképesebb, superlative leghatározatképesebb)

  1. quorate (having a quorum)

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative határozatképes határozatképesek
accusative határozatképeset határozatképeseket
dative határozatképesnek határozatképeseknek
instrumental határozatképessel határozatképesekkel
causal-final határozatképesért határozatképesekért
translative határozatképessé határozatképesekké
terminative határozatképesig határozatképesekig
essive-formal határozatképesként határozatképesekként
essive-modal
inessive határozatképesben határozatképesekben
superessive határozatképesen határozatképeseken
adessive határozatképesnél határozatképeseknél
illative határozatképesbe határozatképesekbe
sublative határozatképesre határozatképesekre
allative határozatképeshez határozatképesekhez
elative határozatképesből határozatképesekből
delative határozatképesről határozatképesekről
ablative határozatképestől határozatképesektől
non-attributive
possessive - singular
határozatképesé határozatképeseké
non-attributive
possessive - plural
határozatképeséi határozatképesekéi

Further reading[edit]