képes

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

kép +‎ -es

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈkeːpɛʃ]
  • (file)
  • Hyphenation: ké‧pes

Adjective[edit]

képes (comparative képesebb, superlative legképesebb)

  1. pictured, illustrated (decorated with pictures, such as a book, magazine, etc.)
  2. capable of doing something, able to do something

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative képes képesek
accusative képeset képeseket
dative képesnek képeseknek
instrumental képessel képesekkel
causal-final képesért képesekért
translative képessé képesekké
terminative képesig képesekig
essive-formal képesként képesekként
essive-modal
inessive képesben képesekben
superessive képesen képeseken
adessive képesnél képeseknél
illative képesbe képesekbe
sublative képesre képesekre
allative képeshez képesekhez
elative képesből képesekből
delative képesről képesekről
ablative képestől képesektől

Derived terms[edit]

(Compound words):