értelmű

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

értelem (meaning) +‎

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈeːrtɛlmyː]
  • Hyphenation: ér‧tel‧mű

Adjective[edit]

értelmű (not comparable)

  1. of ... meaning
    kétértelműambiguous (of double meaning)

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative értelmű értelműek
accusative értelműt értelműeket
dative értelműnek értelműeknek
instrumental értelművel értelműekkel
causal-final értelműért értelműekért
translative értelművé értelműekké
terminative értelműig értelműekig
essive-formal értelműként értelműekként
essive-modal
inessive értelműben értelműekben
superessive értelműn értelműeken
adessive értelműnél értelműeknél
illative értelműbe értelműekbe
sublative értelműre értelműekre
allative értelműhöz értelműekhez
elative értelműből értelműekből
delative értelműről értelműekről
ablative értelműtől értelműektől

Derived terms[edit]