eszű

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

ész (intellect, brain, mind) +‎

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɛsyː]
  • Hyphenation: eszű

Adjective[edit]

eszű (comparative eszűbb, superlative legeszűbb)

  1. -witted
    féleszű‎ ― half-witted

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative eszű eszűek
accusative eszűt eszűeket
dative eszűnek eszűeknek
instrumental eszűvel eszűekkel
causal-final eszűért eszűekért
translative eszűvé eszűekké
terminative eszűig eszűekig
essive-formal eszűként eszűekként
essive-modal
inessive eszűben eszűekben
superessive eszűn eszűeken
adessive eszűnél eszűeknél
illative eszűbe eszűekbe
sublative eszűre eszűekre
allative eszűhöz eszűekhez
elative eszűből eszűekből
delative eszűről eszűekről
ablative eszűtől eszűektől

Derived terms[edit]