szellemű

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From szellem (mind, mindset, spirit) +‎ (adjective-forming suffix).

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈsɛlːɛmyː]
  • Hyphenation: szel‧le‧mű
  • Rhymes: -myː

Adjective[edit]

szellemű (not comparable)

  1. -minded, -thinking (characterized by a particular mindset or spirit)
    Synonyms: agyú, elméjű, értelmű, észjárású, eszű, (in certain phrases) fejű, felfogású, gondolkodású, tudatú
    adakozó szelleműgenerous-minded
    alkotó szelleműcreative-minded
    békés szelleműwith a peaceful mindset
    ellenzéki szelleműopposition-minded
    emelkedett szelleműhigh-minded
    haladó szelleműprogressive-minded
    rokon szelleműcongenial
    szabad szelleműfreethinking
    támadó szelleműaggressive-minded
    vállalkozószelleműof an enterprising mindset
    üzleti szelleműbusiness-minded

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative szellemű szelleműek
accusative szelleműt szelleműeket
dative szelleműnek szelleműeknek
instrumental szelleművel szelleműekkel
causal-final szelleműért szelleműekért
translative szelleművé szelleműekké
terminative szelleműig szelleműekig
essive-formal szelleműként szelleműekként
essive-modal
inessive szelleműben szelleműekben
superessive szelleműn szelleműeken
adessive szelleműnél szelleműeknél
illative szelleműbe szelleműekbe
sublative szelleműre szelleműekre
allative szelleműhöz szelleműekhez
elative szelleműből szelleműekből
delative szelleműről szelleműekről
ablative szelleműtől szelleműektől
non-attributive
possessive - singular
szelleműé szelleműeké
non-attributive
possessive - plural
szelleműéi szelleműekéi

Derived terms[edit]

Compound words

Related terms[edit]