hegycsúcs

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

hegy +‎ csúcs

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈhɛct͡ʃuːt͡ʃ]
  • (file)
  • Hyphenation: hegy‧csúcs

Noun[edit]

hegycsúcs ‎(plural hegycsúcsok)

  1. peak (mountain top)

Declension[edit]

Inflection (plural in -ok, back harmony)
singular plural
nominative hegycsúcs hegycsúcsok
accusative hegycsúcsot hegycsúcsokat
dative hegycsúcsnak hegycsúcsoknak
instrumental hegycsúccsal hegycsúcsokkal
causal-final hegycsúcsért hegycsúcsokért
translative hegycsúccsá hegycsúcsokká
terminative hegycsúcsig hegycsúcsokig
essive-formal hegycsúcsként hegycsúcsokként
essive-modal
inessive hegycsúcsban hegycsúcsokban
superessive hegycsúcson hegycsúcsokon
adessive hegycsúcsnál hegycsúcsoknál
illative hegycsúcsba hegycsúcsokba
sublative hegycsúcsra hegycsúcsokra
allative hegycsúcshoz hegycsúcsokhoz
elative hegycsúcsból hegycsúcsokból
delative hegycsúcsról hegycsúcsokról
ablative hegycsúcstól hegycsúcsoktól
Possessive forms of hegycsúcs
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. hegycsúcsom hegycsúcsaim
2nd person sing. hegycsúcsod hegycsúcsaid
3rd person sing. hegycsúcsa hegycsúcsai
1st person plural hegycsúcsunk hegycsúcsaink
2nd person plural hegycsúcsotok hegycsúcsaitok
3rd person plural hegycsúcsuk hegycsúcsaik