helyem

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

hely +‎ -em (possessive suffix)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈhɛjɛm]
  • Hyphenation: he‧lyem

Noun[edit]

helyem

  1. first-person singular single-possession possessive of hely

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative helyem
accusative helyemet
dative helyemnek
instrumental helyemmel
causal-final helyemért
translative helyemmé
terminative helyemig
essive-formal helyemként
essive-modal helyemül
inessive helyemben
superessive helyemen
adessive helyemnél
illative helyembe
sublative helyemre
allative helyemhez
elative helyemből
delative helyemről
ablative helyemtől
non-attributive
possessive - singular
helyemé
non-attributive
possessive - plural
helyeméi