hozzáállás

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

hozzá +‎ állás[1]

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈhozːaːaːlːaːʃ]
  • Hyphenation: hoz‧zá‧ál‧lás

Noun

[edit]

hozzáállás (plural hozzáállások)

  1. attitude, approach (disposition or state of mind)

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative hozzáállás hozzáállások
accusative hozzáállást hozzáállásokat
dative hozzáállásnak hozzáállásoknak
instrumental hozzáállással hozzáállásokkal
causal-final hozzáállásért hozzáállásokért
translative hozzáállássá hozzáállásokká
terminative hozzáállásig hozzáállásokig
essive-formal hozzáállásként hozzáállásokként
essive-modal
inessive hozzáállásban hozzáállásokban
superessive hozzáálláson hozzáállásokon
adessive hozzáállásnál hozzáállásoknál
illative hozzáállásba hozzáállásokba
sublative hozzáállásra hozzáállásokra
allative hozzáálláshoz hozzáállásokhoz
elative hozzáállásból hozzáállásokból
delative hozzáállásról hozzáállásokról
ablative hozzáállástól hozzáállásoktól
non-attributive
possessive - singular
hozzáállásé hozzáállásoké
non-attributive
possessive - plural
hozzáálláséi hozzáállásokéi
Possessive forms of hozzáállás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. hozzáállásom hozzáállásaim
2nd person sing. hozzáállásod hozzáállásaid
3rd person sing. hozzáállása hozzáállásai
1st person plural hozzáállásunk hozzáállásaink
2nd person plural hozzáállásotok hozzáállásaitok
3rd person plural hozzáállásuk hozzáállásaik

References

[edit]
  1. ^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (“Explanatory Dictionary Plus”). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN

Further reading

[edit]