idegenvezető

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

idegen +‎ vezető

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈidɛɡɛɱvɛzɛtøː]
  • Hyphenation: ide‧gen‧ve‧ze‧tő

Noun[edit]

idegenvezető (plural idegenvezetők)

  1. tourist guide

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative idegenvezető idegenvezetők
accusative idegenvezetőt idegenvezetőket
dative idegenvezetőnek idegenvezetőknek
instrumental idegenvezetővel idegenvezetőkkel
causal-final idegenvezetőért idegenvezetőkért
translative idegenvezetővé idegenvezetőkké
terminative idegenvezetőig idegenvezetőkig
essive-formal idegenvezetőként idegenvezetőkként
essive-modal
inessive idegenvezetőben idegenvezetőkben
superessive idegenvezetőn idegenvezetőkön
adessive idegenvezetőnél idegenvezetőknél
illative idegenvezetőbe idegenvezetőkbe
sublative idegenvezetőre idegenvezetőkre
allative idegenvezetőhöz idegenvezetőkhöz
elative idegenvezetőből idegenvezetőkből
delative idegenvezetőről idegenvezetőkről
ablative idegenvezetőtől idegenvezetőktől
Possessive forms of idegenvezető
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. idegenvezetőm idegenvezetőim
2nd person sing. idegenvezetőd idegenvezetőid
3rd person sing. idegenvezetője idegenvezetői
1st person plural idegenvezetőnk idegenvezetőink
2nd person plural idegenvezetőtök idegenvezetőitek
3rd person plural idegenvezetőjük idegenvezetőik