ideiglenes
Appearance
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]From the archaic ideiglen (“for a period of time”) + -es (adjective-forming suffix), created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.[1][2]
Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]ideiglenes (comparative ideiglenesebb, superlative legideiglenesebb)
- temporary, provisional, provisory (for a limited time, ephemeral, not constant)
Declension
[edit]Inflection of ideiglenes | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | ideiglenes | ideiglenesek |
accusative | ideigleneset ideiglenest |
ideigleneseket |
dative | ideiglenesnek | ideigleneseknek |
instrumental | ideiglenessel | ideiglenesekkel |
causal-final | ideiglenesért | ideiglenesekért |
translative | ideiglenessé | ideiglenesekké |
terminative | ideiglenesig | ideiglenesekig |
essive-formal | ideiglenesként | ideiglenesekként |
essive-modal | — | — |
inessive | ideiglenesben | ideiglenesekben |
superessive | ideiglenesen | ideigleneseken |
adessive | ideiglenesnél | ideigleneseknél |
illative | ideiglenesbe | ideiglenesekbe |
sublative | ideiglenesre | ideiglenesekre |
allative | ideigleneshez | ideiglenesekhez |
elative | ideiglenesből | ideiglenesekből |
delative | ideiglenesről | ideiglenesekről |
ablative | ideiglenestől | ideiglenesektől |
non-attributive possessive - singular |
ideiglenesé | ideigleneseké |
non-attributive possessive - plural |
ideigleneséi | ideiglenesekéi |
Derived terms
[edit]References
[edit]- ^ ideiglenes in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár →ISBN
- ^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (“Explanatory Dictionary Plus”). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN
Further reading
[edit]- ideiglenes in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN