ideiglenesség

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

ideiglenes +‎ -ség

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈidɛʲiɡlɛnɛʃːeːɡ]
  • Hyphenation: ide‧ig‧le‧nes‧ség

Noun[edit]

ideiglenesség ‎(plural ideiglenességek)

  1. temporary character, provisionality

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative ideiglenesség ideiglenességek
accusative ideiglenességet ideiglenességeket
dative ideiglenességnek ideiglenességeknek
instrumental ideiglenességgel ideiglenességekkel
causal-final ideiglenességért ideiglenességekért
translative ideiglenességgé ideiglenességekké
terminative ideiglenességig ideiglenességekig
essive-formal ideiglenességként ideiglenességekként
essive-modal
inessive ideiglenességben ideiglenességekben
superessive ideiglenességen ideiglenességeken
adessive ideiglenességnél ideiglenességeknél
illative ideiglenességbe ideiglenességekbe
sublative ideiglenességre ideiglenességekre
allative ideiglenességhez ideiglenességekhez
elative ideiglenességből ideiglenességekből
delative ideiglenességről ideiglenességekről
ablative ideiglenességtől ideiglenességektől
Possessive forms of ideiglenesség
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. ideiglenességem ideiglenességeim
2nd person sing. ideiglenességed ideiglenességeid
3rd person sing. ideiglenessége ideiglenességei
1st person plural ideiglenességünk ideiglenességeink
2nd person plural ideiglenességetek ideiglenességeitek
3rd person plural ideiglenességük ideiglenességeik