végleges

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

végleg +‎ -es

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈveːɡlɛɡɛʃ]
  • Hyphenation: vég‧le‧ges

Adjective[edit]

végleges (comparative véglegesebb, superlative legvéglegesebb)

  1. final, ultimate, decisive, fixed (something that will not be changed any more)
  2. (of a job) permanent

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative végleges véglegesek
accusative véglegeset véglegeseket
dative véglegesnek véglegeseknek
instrumental véglegessel véglegesekkel
causal-final véglegesért véglegesekért
translative véglegessé véglegesekké
terminative véglegesig véglegesekig
essive-formal véglegesként véglegesekként
essive-modal
inessive véglegesben véglegesekben
superessive véglegesen véglegeseken
adessive véglegesnél véglegeseknél
illative véglegesbe véglegesekbe
sublative véglegesre véglegesekre
allative véglegeshez véglegesekhez
elative véglegesből véglegesekből
delative véglegesről véglegesekről
ablative véglegestől véglegesektől

Derived terms[edit]