illatszer

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

illat +‎ szer

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈilːɒtsɛr]
  • Hyphenation: il‧lat‧szer

Noun[edit]

illatszer (plural illatszerek)

  1. scent, perfume

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative illatszer illatszerek
accusative illatszert illatszereket
dative illatszernek illatszereknek
instrumental illatszerrel illatszerekkel
causal-final illatszerért illatszerekért
translative illatszerré illatszerekké
terminative illatszerig illatszerekig
essive-formal illatszerként illatszerekként
essive-modal
inessive illatszerben illatszerekben
superessive illatszeren illatszereken
adessive illatszernél illatszereknél
illative illatszerbe illatszerekbe
sublative illatszerre illatszerekre
allative illatszerhez illatszerekhez
elative illatszerből illatszerekből
delative illatszerről illatszerekről
ablative illatszertől illatszerektől
Possessive forms of illatszer
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. illatszerem illatszereim
2nd person sing. illatszered illatszereid
3rd person sing. illatszere illatszerei
1st person plural illatszerünk illatszereink
2nd person plural illatszeretek illatszereitek
3rd person plural illatszerük illatszereik

Derived terms[edit]