indiszkréció

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From German Indiskretion[1] with +‎ -ció ending.

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): /ˈindiskreːt͡siʲoː/
  • Hyphenation: in‧diszk‧ré‧ció

Noun[edit]

indiszkréció ‎(plural indiszkréciók)

  1. indiscretion

Declension[edit]

Inflection (plural in -k, back harmony)
singular plural
nominative indiszkréció indiszkréciók
accusative indiszkréciót indiszkréciókat
dative indiszkréciónak indiszkrécióknak
instrumental indiszkrécióval indiszkréciókkal
causal-final indiszkrécióért indiszkréciókért
translative indiszkrécióvá indiszkréciókká
terminative indiszkrécióig indiszkréciókig
essive-formal indiszkrécióként indiszkréciókként
essive-modal
inessive indiszkrécióban indiszkréciókban
superessive indiszkréción indiszkréciókon
adessive indiszkréciónál indiszkrécióknál
illative indiszkrécióba indiszkréciókba
sublative indiszkrécióra indiszkréciókra
allative indiszkrécióhoz indiszkréciókhoz
elative indiszkrécióból indiszkréciókból
delative indiszkrécióról indiszkréciókról
ablative indiszkréciótól indiszkrécióktól
Possessive forms of indiszkréció
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. indiszkrécióm indiszkrécióim
2nd person sing. indiszkréciód indiszkrécióid
3rd person sing. indiszkréciója indiszkréciói
1st person plural indiszkréciónk indiszkrécióink
2nd person plural indiszkréciótok indiszkrécióitok
3rd person plural indiszkréciójuk indiszkrécióik

References[edit]

  1. ^ Tótfalusi István, Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 7094 20 2