intézmény

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

intéz +‎ -mény

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈinteːzmeːɲ]
  • (file)
  • Hyphenation: in‧téz‧mény

Noun[edit]

intézmény ‎(plural intézmények)

  1. institution, establishment

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative intézmény intézmények
accusative intézményt intézményeket
dative intézménynek intézményeknek
instrumental intézménnyel intézményekkel
causal-final intézményért intézményekért
translative intézménnyé intézményekké
terminative intézményig intézményekig
essive-formal intézményként intézményekként
essive-modal
inessive intézményben intézményekben
superessive intézményen intézményeken
adessive intézménynél intézményeknél
illative intézménybe intézményekbe
sublative intézményre intézményekre
allative intézményhez intézményekhez
elative intézményből intézményekből
delative intézményről intézményekről
ablative intézménytől intézményektől
Possessive forms of intézmény
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. intézményem intézményeim
2nd person sing. intézményed intézményeid
3rd person sing. intézménye intézményei
1st person plural intézményünk intézményeink
2nd person plural intézményetek intézményeitek
3rd person plural intézményük intézményeik

Derived terms[edit]

(Compound words):