jellemző

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

jellemez +‎

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈjɛlːɛmzøː]
  • (file)
  • Hyphenation: jel‧lem‧ző

Adjective[edit]

jellemző (comparative jellemzőbb, superlative legjellemzőbb)

  1. characteristic, typical

Declension[edit]

Inflection (plural in -k, front rounded harmony)
singular plural
nominative jellemző jellemzők
accusative jellemzőt jellemzőket
dative jellemzőnek jellemzőknek
instrumental jellemzővel jellemzőkkel
causal-final jellemzőért jellemzőkért
translative jellemzővé jellemzőkké
terminative jellemzőig jellemzőkig
essive-formal jellemzőként jellemzőkként
essive-modal
inessive jellemzőben jellemzőkben
superessive jellemzőn jellemzőkön
adessive jellemzőnél jellemzőknél
illative jellemzőbe jellemzőkbe
sublative jellemzőre jellemzőkre
allative jellemzőhöz jellemzőkhöz
elative jellemzőből jellemzőkből
delative jellemzőről jellemzőkről
ablative jellemzőtől jellemzőktől
Inflection (plural in -ek, front rounded harmony)
singular plural
nominative jellemző jellemzőek
accusative jellemzőt jellemzőeket
dative jellemzőnek jellemzőeknek
instrumental jellemzővel jellemzőekkel
causal-final jellemzőért jellemzőekért
translative jellemzővé jellemzőekké
terminative jellemzőig jellemzőekig
essive-formal jellemzőként jellemzőekként
essive-modal
inessive jellemzőben jellemzőekben
superessive jellemzőn jellemzőeken
adessive jellemzőnél jellemzőeknél
illative jellemzőbe jellemzőekbe
sublative jellemzőre jellemzőekre
allative jellemzőhöz jellemzőekhez
elative jellemzőből jellemzőekből
delative jellemzőről jellemzőekről
ablative jellemzőtől jellemzőektől

Derived terms[edit]

Noun[edit]

jellemző ‎(plural jellemzők)

  1. attribute, characteristic (a distinguishable feature of a person or thing)

Declension[edit]

Inflection (plural in -k, front rounded harmony)
singular plural
nominative jellemző jellemzők
accusative jellemzőt jellemzőket
dative jellemzőnek jellemzőknek
instrumental jellemzővel jellemzőkkel
causal-final jellemzőért jellemzőkért
translative jellemzővé jellemzőkké
terminative jellemzőig jellemzőkig
essive-formal jellemzőként jellemzőkként
essive-modal
inessive jellemzőben jellemzőkben
superessive jellemzőn jellemzőkön
adessive jellemzőnél jellemzőknél
illative jellemzőbe jellemzőkbe
sublative jellemzőre jellemzőkre
allative jellemzőhöz jellemzőkhöz
elative jellemzőből jellemzőkből
delative jellemzőről jellemzőkről
ablative jellemzőtől jellemzőktől
Possessive forms of jellemző
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. jellemzőm jellemzőim
2nd person sing. jellemződ jellemzőid
3rd person sing. jellemzője jellemzői
1st person plural jellemzőnk jellemzőink
2nd person plural jellemzőtök jellemzőitek
3rd person plural jellemzőjük jellemzőik

Verb[edit]

jellemző

  1. present participle of jellemez