kártérítés

Hungarian

kár (“damage”) +‎ térítés (“compensation”)

kártérítés (plural kártérítések)

(law) damages, compensation (the money paid to a plaintiff as compensation for a loss suffered)

Inflection (stem in *-e-*, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	kártérítés	kártérítések
accusative	kártérítést	kártérítéseket
dative	kártérítésnek	kártérítéseknek
instrumental	kártérítéssel	kártérítésekkel
causal-final	kártérítésért	kártérítésekért
translative	kártérítéssé	kártérítésekké
terminative	kártérítésig	kártérítésekig
essive-formal	kártérítésként	kártérítésekként
essive-modal	—	—
inessive	kártérítésben	kártérítésekben
superessive	kártérítésen	kártérítéseken
adessive	kártérítésnél	kártérítéseknél
illative	kártérítésbe	kártérítésekbe
sublative	kártérítésre	kártérítésekre
allative	kártérítéshez	kártérítésekhez
elative	kártérítésből	kártérítésekből
delative	kártérítésről	kártérítésekről
ablative	kártérítéstől	kártérítésektől
non-attributive possessive – singular	kártérítésé	kártérítéseké
non-attributive possessive – plural	kártérítéséi	kártérítésekéi