kéjnő
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Pronunciation
[edit]Noun
[edit]kéjnő (plural kéjnők)
- courtesan (high-status prostitute)
Declension
[edit]Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | kéjnő | kéjnők |
accusative | kéjnőt | kéjnőket |
dative | kéjnőnek | kéjnőknek |
instrumental | kéjnővel | kéjnőkkel |
causal-final | kéjnőért | kéjnőkért |
translative | kéjnővé | kéjnőkké |
terminative | kéjnőig | kéjnőkig |
essive-formal | kéjnőként | kéjnőkként |
essive-modal | — | — |
inessive | kéjnőben | kéjnőkben |
superessive | kéjnőn | kéjnőkön |
adessive | kéjnőnél | kéjnőknél |
illative | kéjnőbe | kéjnőkbe |
sublative | kéjnőre | kéjnőkre |
allative | kéjnőhöz | kéjnőkhöz |
elative | kéjnőből | kéjnőkből |
delative | kéjnőről | kéjnőkről |
ablative | kéjnőtől | kéjnőktől |
non-attributive possessive - singular |
kéjnőé | kéjnőké |
non-attributive possessive - plural |
kéjnőéi | kéjnőkéi |
Possessive forms of kéjnő | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | kéjnőm | kéjnőim |
2nd person sing. | kéjnőd | kéjnőid |
3rd person sing. | kéjnője | kéjnői |
1st person plural | kéjnőnk | kéjnőink |
2nd person plural | kéjnőtök | kéjnőitek |
3rd person plural | kéjnőjük | kéjnőik |
Further reading
[edit]- kéjnő in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN