kétféle
Jump to navigation
Jump to search
See also: kétfelé
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]két (“two”) + -féle (“kinds”)
Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]kétféle (not comparable)
Declension
[edit]Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | kétféle | kétfélék |
accusative | kétfélét | kétféléket |
dative | kétfélének | kétféléknek |
instrumental | kétfélével | kétfélékkel |
causal-final | kétféléért | kétfélékért |
translative | kétfélévé | kétfélékké |
terminative | kétféléig | kétfélékig |
essive-formal | kétféleként | kétfélékként |
essive-modal | — | — |
inessive | kétfélében | kétfélékben |
superessive | kétfélén | kétféléken |
adessive | kétfélénél | kétféléknél |
illative | kétfélébe | kétfélékbe |
sublative | kétfélére | kétfélékre |
allative | kétféléhez | kétfélékhez |
elative | kétféléből | kétfélékből |
delative | kétféléről | kétfélékről |
ablative | kétfélétől | kétféléktől |
non-attributive possessive - singular |
kétféléé | kétféléké |
non-attributive possessive - plural |
kétfélééi | kétfélékéi |
Further reading
[edit]- kétféle in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN