könyvelő

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

present participle of könyvel

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): /ˈkøɲvɛløː/
  • Hyphenation: köny‧ve‧lő

Noun[edit]

könyvelő ‎(plural könyvelők)

  1. accountant

Declension[edit]

Inflection (plural in -k, front rounded harmony)
singular plural
nominative könyvelő könyvelők
accusative könyvelőt könyvelőket
dative könyvelőnek könyvelőknek
instrumental könyvelővel könyvelőkkel
causal-final könyvelőért könyvelőkért
translative könyvelővé könyvelőkké
terminative könyvelőig könyvelőkig
essive-formal könyvelőként könyvelőkként
essive-modal
inessive könyvelőben könyvelőkben
superessive könyvelőn könyvelőkön
adessive könyvelőnél könyvelőknél
illative könyvelőbe könyvelőkbe
sublative könyvelőre könyvelőkre
allative könyvelőhöz könyvelőkhöz
elative könyvelőből könyvelőkből
delative könyvelőről könyvelőkről
ablative könyvelőtől könyvelőktől
Possessive forms of könyvelő
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. könyvelőm könyvelőim
2nd person sing. könyvelőd könyvelőid
3rd person sing. könyvelője könyvelői
1st person plural könyvelőnk könyvelőink
2nd person plural könyvelőtök könyvelőitek
3rd person plural könyvelőjük könyvelőik