könyvelő

Hungarian

Etymology

könyvel +‎ -ő

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkøɲvɛløː]
• Hyphenation: köny‧ve‧lő

Verb

könyvelő

1. (deprecated template usage) present participle of könyvel

Noun

könyvelő (plural könyvelők)

1. accountant

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	könyvelő	könyvelők
accusative	könyvelőt	könyvelőket
dative	könyvelőnek	könyvelőknek
instrumental	könyvelővel	könyvelőkkel
causal-final	könyvelőért	könyvelőkért
translative	könyvelővé	könyvelőkké
terminative	könyvelőig	könyvelőkig
essive-formal	könyvelőként	könyvelőkként
essive-modal	—	—
inessive	könyvelőben	könyvelőkben
superessive	könyvelőn	könyvelőkön
adessive	könyvelőnél	könyvelőknél
illative	könyvelőbe	könyvelőkbe
sublative	könyvelőre	könyvelőkre
allative	könyvelőhöz	könyvelőkhöz
elative	könyvelőből	könyvelőkből
delative	könyvelőről	könyvelőkről
ablative	könyvelőtől	könyvelőktől
non-attributive possessive - singular	könyvelőé	könyvelőké
non-attributive possessive - plural	könyvelőéi	könyvelőkéi

Possessive forms of könyvelő
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	könyvelőm	könyvelőim
2nd person sing.	könyvelőd	könyvelőid
3rd person sing.	könyvelője	könyvelői
1st person plural	könyvelőnk	könyvelőink
2nd person plural	könyvelőtök	könyvelőitek
3rd person plural	könyvelőjük	könyvelőik