kösöntyű

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

Of unknown origin.[1]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈkøʃøɲcyː]
  • Hyphenation: kö‧sön‧tyű
  • Rhymes: -cyː

Noun[edit]

kösöntyű

  1. (archaic, literary) jewel, jewellery (personal ornamentation such as necklaces, brooches and bracelets, made of precious metals and sometimes set with gemstones)

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative kösöntyű kösöntyűk
accusative kösöntyűt kösöntyűket
dative kösöntyűnek kösöntyűknek
instrumental kösöntyűvel kösöntyűkkel
causal-final kösöntyűért kösöntyűkért
translative kösöntyűvé kösöntyűkké
terminative kösöntyűig kösöntyűkig
essive-formal kösöntyűként kösöntyűkként
essive-modal
inessive kösöntyűben kösöntyűkben
superessive kösöntyűn kösöntyűkön
adessive kösöntyűnél kösöntyűknél
illative kösöntyűbe kösöntyűkbe
sublative kösöntyűre kösöntyűkre
allative kösöntyűhöz kösöntyűkhöz
elative kösöntyűből kösöntyűkből
delative kösöntyűről kösöntyűkről
ablative kösöntyűtől kösöntyűktől
non-attributive
possessive - singular
kösöntyűé kösöntyűké
non-attributive
possessive - plural
kösöntyűéi kösöntyűkéi
Possessive forms of kösöntyű
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kösöntyűm kösöntyűim
2nd person sing. kösöntyűd kösöntyűid
3rd person sing. kösöntyűje kösöntyűi
1st person plural kösöntyűnk kösöntyűink
2nd person plural kösöntyűtök kösöntyűitek
3rd person plural kösöntyűjük kösöntyűik

References[edit]

  1. ^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN

Further reading[edit]