kötszer

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

köt +‎ szer [1]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈkøtsɛr]
  • Hyphenation: köt‧szer

Noun[edit]

kötszer (plural kötszerek)

  1. bandage (medical binding)

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative kötszer kötszerek
accusative kötszert kötszereket
dative kötszernek kötszereknek
instrumental kötszerrel kötszerekkel
causal-final kötszerért kötszerekért
translative kötszerré kötszerekké
terminative kötszerig kötszerekig
essive-formal kötszerként kötszerekként
essive-modal
inessive kötszerben kötszerekben
superessive kötszeren kötszereken
adessive kötszernél kötszereknél
illative kötszerbe kötszerekbe
sublative kötszerre kötszerekre
allative kötszerhez kötszerekhez
elative kötszerből kötszerekből
delative kötszerről kötszerekről
ablative kötszertől kötszerektől
Possessive forms of kötszer
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kötszerem kötszereim
2nd person sing. kötszered kötszereid
3rd person sing. kötszere kötszerei
1st person plural kötszerünk kötszereink
2nd person plural kötszeretek kötszereitek
3rd person plural kötszerük kötszereik

References[edit]

  1. ^ Eőry Vilma, Értelmező szótár+. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2007, ISBN 978 963 7094 71 2