követő

Hungarian

Etymology

követ +‎ -ő

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkøvɛtøː]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: kö‧ve‧tő

Verb

követő

1. (deprecated template usage) present participle of követ

Adjective

követő (not comparable)

1. following, subsequent, succeeding

   egymást követő napok ― consecutive days

Noun

követő (plural követők)

1. follower
2. disciple

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	követő	követők
accusative	követőt	követőket
dative	követőnek	követőknek
instrumental	követővel	követőkkel
causal-final	követőért	követőkért
translative	követővé	követőkké
terminative	követőig	követőkig
essive-formal	követőként	követőkként
essive-modal	—	—
inessive	követőben	követőkben
superessive	követőn	követőkön
adessive	követőnél	követőknél
illative	követőbe	követőkbe
sublative	követőre	követőkre
allative	követőhöz	követőkhöz
elative	követőből	követőkből
delative	követőről	követőkről
ablative	követőtől	követőktől
non-attributive possessive - singular	követőé	követőké
non-attributive possessive - plural	követőéi	követőkéi

Possessive forms of követő
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	követőm	követőim
2nd person sing.	követőd	követőid
3rd person sing.	követője	követői
1st person plural	követőnk	követőink
2nd person plural	követőtök	követőitek
3rd person plural	követőjük	követőik