középpont

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

közép +‎ pont

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): /ˈkøzeːpːont/
  • Hyphenation: kö‧zép‧pont

Noun[edit]

középpont ‎(plural középpontok)

  1. center

Declension[edit]

Inflection (plural in -ok, back harmony)
singular plural
nominative középpont középpontok
accusative középpontot középpontokat
dative középpontnak középpontoknak
instrumental középponttal középpontokkal
causal-final középpontért középpontokért
translative középponttá középpontokká
terminative középpontig középpontokig
essive-formal középpontként középpontokként
essive-modal
inessive középpontban középpontokban
superessive középponton középpontokon
adessive középpontnál középpontoknál
illative középpontba középpontokba
sublative középpontra középpontokra
allative középponthoz középpontokhoz
elative középpontból középpontokból
delative középpontról középpontokról
ablative középponttól középpontoktól
Possessive forms of középpont
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. középpontom középpontjaim
2nd person sing. középpontod középpontjaid
3rd person sing. középpontja középpontjai
1st person plural középpontunk középpontjaink
2nd person plural középpontotok középpontjaitok
3rd person plural középpontjuk középpontjaik

Derived terms[edit]