közlékeny

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

közöl +‎ -ékeny

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈkøzleːkɛɲ]
  • Hyphenation: köz‧lé‧keny

Adjective[edit]

közlékeny (comparative közlékenyebb, superlative legközlékenyebb)

  1. communicative

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative közlékeny közlékenyek
accusative közlékenyet közlékenyeket
dative közlékenynek közlékenyeknek
instrumental közlékennyel közlékenyekkel
causal-final közlékenyért közlékenyekért
translative közlékennyé közlékenyekké
terminative közlékenyig közlékenyekig
essive-formal közlékenyként közlékenyekként
essive-modal
inessive közlékenyben közlékenyekben
superessive közlékenyen közlékenyeken
adessive közlékenynél közlékenyeknél
illative közlékenybe közlékenyekbe
sublative közlékenyre közlékenyekre
allative közlékenyhez közlékenyekhez
elative közlékenyből közlékenyekből
delative közlékenyről közlékenyekről
ablative közlékenytől közlékenyektől

Derived terms[edit]