közöl

See also: kózoł

Hungarian[edit]

közöl

conjugation of közöl

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indicative mood	Present	Indef.	közlök	közölsz	közöl	közlünk	közöltök	közölnek
		Def.	közlöm	közlöd	közli	közöljük	közlitek	közlik
		2nd-p. o.	közöllek	―
	Past	Indef.	közöltem	közöltél	közölt	közöltünk	közöltetek	közöltek
		Def.	közöltem	közölted	közölte	közöltük	közöltétek	közölték
		2nd-p. o.	közöltelek	―
Conditional mood	Present	Indef.	közölnék	közölnél	közölne	közölnénk	közölnétek	közölnének
		Def.	közölném	közölnéd	közölné	közölnénk (or közölnők)	közölnétek	közölnék
		2nd-p. o.	közölnélek	―
Subjunctive mood	Present	Indef.	közöljek	közölj or közöljél	közöljön	közöljünk	közöljetek	közöljenek
		Def.	közöljem	közöld or közöljed	közölje	közöljük	közöljétek	közöljék
		2nd-p. o.	közöljelek	―
Infinitive	közölni		közölnöm	közölnöd	közölnie	közölnünk	közölnötök	közölniük
Other nonfinite verb forms			Verbal noun	Present participle	Past participle	Future part.	Adverbial part.	Potential
Other nonfinite verb forms			közlés	közlő	közölt	közlendő	közölve	közölhet

^ közöl in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)

(to inform): közöl in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
([rare; dialectal] to put in the middle; to pick the one in the middle): közöl in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN