központi

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

központ +‎ -i

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈkøsponti]
  • (file)
  • Hyphenation: köz‧pon‧ti

Adjective[edit]

központi (comparative központibb, superlative legközpontibb)

  1. central

Declension[edit]

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative központi központiak
accusative központit központiakat
dative központinak központiaknak
instrumental központival központiakkal
causal-final központiért központiakért
translative központivá központiakká
terminative központiig központiakig
essive-formal központiként központiakként
essive-modal
inessive központiban központiakban
superessive központin központiakon
adessive központinál központiaknál
illative központiba központiakba
sublative központira központiakra
allative központihoz központiakhoz
elative központiból központiakból
delative központiról központiakról
ablative központitól központiaktól

Derived terms[edit]

(Expressions):