közvetlen

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

Shortening from the older közvetetlen, itself shortened from közbevetetlen[1][2], from közbevet (to interject, interpose) + -etlen (-less, without).

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈkøzvɛtlɛn]
  • (file)
  • Hyphenation: köz‧vet‧len

Adjective[edit]

közvetlen (comparative közvetlenebb, superlative legközvetlenebb)

  1. direct

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative közvetlen közvetlenek
accusative közvetlent közvetleneket
dative közvetlennek közvetleneknek
instrumental közvetlennel közvetlenekkel
causal-final közvetlenért közvetlenekért
translative közvetlenné közvetlenekké
terminative közvetlenig közvetlenekig
essive-formal közvetlenként közvetlenekként
essive-modal közvetlenül
inessive közvetlenben közvetlenekben
superessive közvetlenen közvetleneken
adessive közvetlennél közvetleneknél
illative közvetlenbe közvetlenekbe
sublative közvetlenre közvetlenekre
allative közvetlenhez közvetlenekhez
elative közvetlenből közvetlenekből
delative közvetlenről közvetlenekről
ablative közvetlentől közvetlenektől

Derived terms[edit]

References[edit]

  1. ^ http://www.szokincshalo.hu/szotar/?qbetu=k&qsearch=&qdetail=6178 Tótfalusi István: Magyar etimológiai nagyszótár
  2. ^ Eőry Vilma, Értelmező szótár+. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2007, ISBN 978 963 7094 71 2