külföld

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

kül- +‎ föld

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈkylføld]
  • Hyphenation: kül‧föld
  • Rhymes: -øld

Noun

[edit]

külföld

  1. foreign countries

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative külföld külföldek
accusative külföldet külföldeket
dative külföldnek külföldeknek
instrumental külfölddel külföldekkel
causal-final külföldért külföldekért
translative külfölddé külföldekké
terminative külföldig külföldekig
essive-formal külföldként külföldekként
essive-modal
inessive külföldben külföldekben
superessive külföldön külföldeken
adessive külföldnél külföldeknél
illative külföldbe külföldekbe
sublative külföldre külföldekre
allative külföldhöz külföldekhez
elative külföldből külföldekből
delative külföldről külföldekről
ablative külföldtől külföldektől
non-attributive
possessive - singular
külföldé külföldeké
non-attributive
possessive - plural
külföldéi külföldekéi
Possessive forms of külföld
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. külföldem külföldjeim
2nd person sing. külfölded külföldjeid
3rd person sing. külföldje külföldjei
1st person plural külföldünk külföldjeink
2nd person plural külföldetek külföldjeitek
3rd person plural külföldjük külföldjeik

Derived terms

[edit]

Further reading

[edit]