karéj

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

A variant form of karaj (slice).[1]

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈkɒreːj]
  • Hyphenation: ka‧réj
  • Rhymes: -eːj

Noun

[edit]

karéj (plural karéjok)

  1. arc, cusp (a half circle-shaped arc)
  2. slice (of bread)
    egy karéj kenyéra slice of bread

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative karéj karéjok
accusative karéjt karéjokat
dative karéjnak karéjoknak
instrumental karéjjal karéjokkal
causal-final karéjért karéjokért
translative karéjjá karéjokká
terminative karéjig karéjokig
essive-formal karéjként karéjokként
essive-modal
inessive karéjban karéjokban
superessive karéjon karéjokon
adessive karéjnál karéjoknál
illative karéjba karéjokba
sublative karéjra karéjokra
allative karéjhoz karéjokhoz
elative karéjból karéjokból
delative karéjról karéjokról
ablative karéjtól karéjoktól
non-attributive
possessive - singular
karéjé karéjoké
non-attributive
possessive - plural
karéjéi karéjokéi
Possessive forms of karéj
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. karéjom karéjaim
2nd person sing. karéjod karéjaid
3rd person sing. karéja karéjai
1st person plural karéjunk karéjaink
2nd person plural karéjotok karéjaitok
3rd person plural karéjuk karéjaik

References

[edit]
  1. ^ karéj in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

[edit]
  • karéj in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN