karbonil-klorid

Hungarian

Etymology

karbonil (“carbonyl”) +‎ klorid (“chloride”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkɒrbonilklorid]
• Hyphenation: kar‧bo‧nil-klo‧rid
• Rhymes: -id

Noun

karbonil-klorid (usually uncountable, plural karbonil-kloridok)

1. (inorganic chemistry) carbonyl chloride (a toxic gas, COCl₂)

   Synonyms: foszgén, szénsavdiklorid, szén-diklorid-oxid, szén-oxiklorid, karbonil-diklorid, klórhangyasavklorid, klórformaldehid, diklórmetanon

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	karbonil-klorid	karbonil-kloridok
accusative	karbonil-kloridot	karbonil-kloridokat
dative	karbonil-kloridnak	karbonil-kloridoknak
instrumental	karbonil-kloriddal	karbonil-kloridokkal
causal-final	karbonil-kloridért	karbonil-kloridokért
translative	karbonil-kloriddá	karbonil-kloridokká
terminative	karbonil-kloridig	karbonil-kloridokig
essive-formal	karbonil-kloridként	karbonil-kloridokként
essive-modal	—	—
inessive	karbonil-kloridban	karbonil-kloridokban
superessive	karbonil-kloridon	karbonil-kloridokon
adessive	karbonil-kloridnál	karbonil-kloridoknál
illative	karbonil-kloridba	karbonil-kloridokba
sublative	karbonil-kloridra	karbonil-kloridokra
allative	karbonil-kloridhoz	karbonil-kloridokhoz
elative	karbonil-kloridból	karbonil-kloridokból
delative	karbonil-kloridról	karbonil-kloridokról
ablative	karbonil-kloridtól	karbonil-kloridoktól
non-attributive possessive - singular	karbonil-kloridé	karbonil-kloridoké
non-attributive possessive - plural	karbonil-kloridéi	karbonil-kloridokéi

Possessive forms of karbonil-klorid
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	karbonil-kloridom	karbonil-kloridjaim
2nd person sing.	karbonil-kloridod	karbonil-kloridjaid
3rd person sing.	karbonil-kloridja	karbonil-kloridjai
1st person plural	karbonil-kloridunk	karbonil-kloridjaink
2nd person plural	karbonil-kloridotok	karbonil-kloridjaitok
3rd person plural	karbonil-kloridjuk	karbonil-kloridjaik