kerék

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search
See also: kerek and kérek

Hungarian[edit]

kerék

Etymology[edit]

From kerek (round). See +‎ -ék for more about the ending.

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈkɛreːk]
  • (file)
  • Hyphenation: ke‧rék

Noun[edit]

kerék (plural kerekek)

  1. wheel

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative kerék kerekek
accusative kereket kerekeket
dative keréknek kerekeknek
instrumental kerékkel kerekekkel
causal-final kerékért kerekekért
translative kerékké kerekekké
terminative kerékig kerekekig
essive-formal kerékként kerekekként
essive-modal
inessive kerékben kerekekben
superessive keréken kerekeken
adessive keréknél kerekeknél
illative kerékbe kerekekbe
sublative kerékre kerekekre
allative kerékhez kerekekhez
elative kerékből kerekekből
delative kerékről kerekekről
ablative keréktől kerekektől
Possessive forms of kerék
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kerekem kerekeim
2nd person sing. kereked kerekeid
3rd person sing. kereke kerekei
1st person plural kerekünk kerekeink
2nd person plural kereketek kerekeitek
3rd person plural kerekük kerekeik

Derived terms[edit]

(Compound words):