kertész

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search
See also: Kertész

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

kert ‎(garden) +‎ -ész

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): /ˈkɛrteːs/
  • Hyphenation: ker‧tész

Noun[edit]

kertész ‎(plural kertészek)

  1. gardener, horticulturist

Declension[edit]

Inflection (plural in -ek, front unrounded harmony)
singular plural
nominative kertész kertészek
accusative kertészt kertészeket
dative kertésznek kertészeknek
instrumental kertésszel kertészekkel
causal-final kertészért kertészekért
translative kertésszé kertészekké
terminative kertészig kertészekig
essive-formal kertészként kertészekként
essive-modal
inessive kertészben kertészekben
superessive kertészen kertészeken
adessive kertésznél kertészeknél
illative kertészbe kertészekbe
sublative kertészre kertészekre
allative kertészhez kertészekhez
elative kertészből kertészekből
delative kertészről kertészekről
ablative kertésztől kertészektől
Possessive forms of kertész
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kertészem kertészeim
2nd person sing. kertészed kertészeid
3rd person sing. kertésze kertészei
1st person plural kertészünk kertészeink
2nd person plural kertészetek kertészeitek
3rd person plural kertészük kertészeik

Derived terms[edit]

See also[edit]