kertjük

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

kert +‎ -jük

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): /ˈkɛrcyk/
  • Hyphenation: kert‧jük

Noun[edit]

kertjük

  1. possessive third-person plural (single possession) of kert
    A szüleimnek hatalmas kertjük van. - My parents have a huge garden.

Declension[edit]

Inflection (plural in -ek, front rounded harmony)
singular plural
nominative kertjük
accusative kertjüket
dative kertjüknek
instrumental kertjükkel
causal-final kertjükért
translative kertjükké
terminative kertjükig
essive-formal kertjükként
essive-modal
inessive kertjükben
superessive kertjükön
adessive kertjüknél
illative kertjükbe
sublative kertjükre
allative kertjükhöz
elative kertjükből
delative kertjükről
ablative kertjüktől