kizsákmányoló

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

kizsákmányol +‎

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈkiʒaːkmaːɲoloː]
  • Hyphenation: ki‧zsák‧má‧nyo‧ló

Adjective[edit]

kizsákmányoló (comparative kizsákmányolóbb, superlative legkizsákmányolóbb)

  1. exploiting, of or relating to exploiters

Noun[edit]

kizsákmányoló ‎(plural kizsákmányolók)

  1. exploiter

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative kizsákmányoló kizsákmányolók
accusative kizsákmányolót kizsákmányolókat
dative kizsákmányolónak kizsákmányolóknak
instrumental kizsákmányolóval kizsákmányolókkal
causal-final kizsákmányolóért kizsákmányolókért
translative kizsákmányolóvá kizsákmányolókká
terminative kizsákmányolóig kizsákmányolókig
essive-formal kizsákmányolóként kizsákmányolókként
essive-modal
inessive kizsákmányolóban kizsákmányolókban
superessive kizsákmányolón kizsákmányolókon
adessive kizsákmányolónál kizsákmányolóknál
illative kizsákmányolóba kizsákmányolókba
sublative kizsákmányolóra kizsákmányolókra
allative kizsákmányolóhoz kizsákmányolókhoz
elative kizsákmányolóból kizsákmányolókból
delative kizsákmányolóról kizsákmányolókról
ablative kizsákmányolótól kizsákmányolóktól
Possessive forms of kizsákmányoló
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kizsákmányolóm kizsákmányolóim
2nd person sing. kizsákmányolód kizsákmányolóid
3rd person sing. kizsákmányolója kizsákmányolói
1st person plural kizsákmányolónk kizsákmányolóink
2nd person plural kizsákmányolótok kizsákmányolóitok
3rd person plural kizsákmányolójuk kizsákmányolóik

Verb[edit]

kizsákmányoló

  1. present participle of kizsákmányol