kohászat

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

koh +‎ -ászat (noun-forming suffix to form a collective noun)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈkoɦaːsɒt]
  • Hyphenation: ko‧há‧szat
  • Rhymes: -ɒt

Noun

[edit]

kohászat (usually uncountable, plural kohászatok)

  1. metallurgy

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative kohászat kohászatok
accusative kohászatot kohászatokat
dative kohászatnak kohászatoknak
instrumental kohászattal kohászatokkal
causal-final kohászatért kohászatokért
translative kohászattá kohászatokká
terminative kohászatig kohászatokig
essive-formal kohászatként kohászatokként
essive-modal
inessive kohászatban kohászatokban
superessive kohászaton kohászatokon
adessive kohászatnál kohászatoknál
illative kohászatba kohászatokba
sublative kohászatra kohászatokra
allative kohászathoz kohászatokhoz
elative kohászatból kohászatokból
delative kohászatról kohászatokról
ablative kohászattól kohászatoktól
non-attributive
possessive - singular
kohászaté kohászatoké
non-attributive
possessive - plural
kohászatéi kohászatokéi
Possessive forms of kohászat
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kohászatom kohászataim
2nd person sing. kohászatod kohászataid
3rd person sing. kohászata kohászatai
1st person plural kohászatunk kohászataink
2nd person plural kohászatotok kohászataitok
3rd person plural kohászatuk kohászataik

Derived terms

[edit]
Compound words
[edit]

Further reading

[edit]
  • kohászat in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • kohászat in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).