konkrét

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search
See also: konkret

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From German konkret, from Latin concrētus (concrete), past participle of concrescere (to grow together), from con- (together) + crescere (to grow).

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ ˈkoŋkreːt]
  • (file)
  • Hyphenation: konk‧rét
  • Rhymes: -eːt

Adjective[edit]

konkrét (comparative konkrétabb or konkrétebb, superlative legkonkrétabb or legkonkrétebb)

  1. concrete (particular, specific, perceivable, real)

Declension[edit]

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative konkrét konkrétak
accusative konkrétat konkrétakat
dative konkrétnak konkrétaknak
instrumental konkréttal konkrétakkal
causal-final konkrétért konkrétakért
translative konkréttá konkrétakká
terminative konkrétig konkrétakig
essive-formal konkrétként konkrétakként
essive-modal
inessive konkrétban konkrétakban
superessive konkréton konkrétakon
adessive konkrétnál konkrétaknál
illative konkrétba konkrétakba
sublative konkrétra konkrétakra
allative konkréthoz konkrétakhoz
elative konkrétból konkrétakból
delative konkrétról konkrétakról
ablative konkréttól konkrétaktól
non-attributive
possessive - singular
konkrété konkrétaké
non-attributive
possessive - plural
konkrétéi konkrétakéi

Derived terms[edit]

Related terms[edit]

Further reading[edit]

  • konkrét in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.