korú

See also: koru, kōru, and körü

Hungarian

kor (“age”) +‎ -ú (adjective-forming suffix)

korú (not comparable)

-age, of …… age, with a certain age
azonos korú gyermekek ― children of the same age

munkaképes korú lakosság ― working-age population

Inflection (stem in *-a-*, back harmony)
	singular	plural
nominative	korú	korúak
accusative	korút	korúakat
dative	korúnak	korúaknak
instrumental	korúval	korúakkal
causal-final	korúért	korúakért
translative	korúvá	korúakká
terminative	korúig	korúakig
essive-formal	korúként	korúakként
essive-modal	—	—
inessive	korúban	korúakban
superessive	korún	korúakon
adessive	korúnál	korúaknál
illative	korúba	korúakba
sublative	korúra	korúakra
allative	korúhoz	korúakhoz
elative	korúból	korúakból
delative	korúról	korúakról
ablative	korútól	korúaktól
non-attributive possessive – singular	korúé	korúaké
non-attributive possessive – plural	korúéi	korúakéi

Compound words