korpulens

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From German korpulent, from Late Latin corpulentus (fleshy), from Latin corpus (body).[1] With -ens ending.

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ ˈkorpulɛnʃ]
  • Hyphenation: kor‧pu‧lens
  • Rhymes: -ɛnʃ

Adjective[edit]

korpulens (comparative korpulensebb, superlative legkorpulensebb)

  1. (literary, euphemistic, of a person, chiefly of a man) corpulent, overweight (large in body)
    Synonyms: kövér, kövérkés, pocakos, testes

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative korpulens korpulensek
accusative korpulenset korpulenseket
dative korpulensnek korpulenseknek
instrumental korpulenssel korpulensekkel
causal-final korpulensért korpulensekért
translative korpulenssé korpulensekké
terminative korpulensig korpulensekig
essive-formal korpulensként korpulensekként
essive-modal
inessive korpulensben korpulensekben
superessive korpulensen korpulenseken
adessive korpulensnél korpulenseknél
illative korpulensbe korpulensekbe
sublative korpulensre korpulensekre
allative korpulenshez korpulensekhez
elative korpulensből korpulensekből
delative korpulensről korpulensekről
ablative korpulenstől korpulensektől
non-attributive
possessive - singular
korpulensé korpulenseké
non-attributive
possessive - plural
korpulenséi korpulensekéi

References[edit]

  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading[edit]

  • korpulens in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.