korszak

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

kor +‎ szak

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈkorsɒk]
  • Hyphenation: kor‧szak

Noun[edit]

korszak ‎(plural korszakok)

  1. era

Declension[edit]

Inflection (plural in -ok, back harmony)
singular plural
nominative korszak korszakok
accusative korszakot korszakokat
dative korszaknak korszakoknak
instrumental korszakkal korszakokkal
causal-final korszakért korszakokért
translative korszakká korszakokká
terminative korszakig korszakokig
essive-formal korszakként korszakokként
essive-modal
inessive korszakban korszakokban
superessive korszakon korszakokon
adessive korszaknál korszakoknál
illative korszakba korszakokba
sublative korszakra korszakokra
allative korszakhoz korszakokhoz
elative korszakból korszakokból
delative korszakról korszakokról
ablative korszaktól korszakoktól
Possessive forms of korszak
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. korszakom korszakaim
2nd person sing. korszakod korszakaid
3rd person sing. korszaka korszakai
1st person plural korszakunk korszakaink
2nd person plural korszakotok korszakaitok
3rd person plural korszakuk korszakaik

Derived terms[edit]