kutyáim

Hungarian

Etymology

kutya +‎ -im (possessive suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkucaːjim]
• Hyphenation: ku‧tyá‧im

Noun

kutyáim

1. first-person singular multiple-possession possessive of kutya

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)

	singular	plural
nominative	—	kutyáim
accusative	—	kutyáimat
dative	—	kutyáimnak
instrumental	—	kutyáimmal
causal-final	—	kutyáimért
translative	—	kutyáimmá
terminative	—	kutyáimig
essive-formal	—	kutyáimként
essive-modal	—	kutyáimul
inessive	—	kutyáimban
superessive	—	kutyáimon
adessive	—	kutyáimnál
illative	—	kutyáimba
sublative	—	kutyáimra
allative	—	kutyáimhoz
elative	—	kutyáimból
delative	—	kutyáimról
ablative	—	kutyáimtól
non-attributive possessive – singular	—	kutyáimé
non-attributive possessive – plural	—	kutyáiméi